Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9526 / PANDORA2.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-02-11 | 45KB | 728 lines

@VEz az igazi...@N ...a hamisítvány nem így néz ki. Igen, az Intel processzorok közt is akad hamisítvány: közönséges 386-ost szerelnek fel fûtôszállal, hogy legyen mit hûteni, és a Pentiumokra jellemzô ventilátorral, hogy meg ne süljenek. Akadt horogra felpolírozott, átcímkézett Pentium is. Csak a címke szerint 120-as, valójában fele akkora frekvencián ketyeg. Van cache RAM szilícium nélkül és kisebb kapacitású lappal, van selejt IC, van olyan, amelyet eredetileg videojátékba szántak -- és végül van, aki ezeket megveszi. Amikor lapunk április 27-i számában arról adtunk hírt, hogy a német Quelle áruházláncnál megrendelhetô Privileg 486DX/2-66- os gépek valójában csak egy 33 megahertzes 486DX teljesítményét nyújtják, még nem tudtuk, hogy Pandora szelencéjét nyitottuk fel. Más, németországban beépített alaplapok (amelyeket a @KMagazin für Computertechnik@N szerint a tajvani Chaintechnél gyártottak 486SLD típusjellel, Sis-471 lapkakészlettel és AMI BIOS-szal) szintén nem számítanak ritkaságnak. Május 11-i számunkban már hazai esetekrôl kellett beszámolnunk. Két olyan 486-os alaplap akadt fenn a szitán, amelyen a gyártó álcache-t helyezett el. Sajnos a kettô közül csak az egyik gyártója volt teljes biztonsággal azonosítható. Május 25-én közöltük a helyreigazítást kérô forgalmazó sorait és a cikkíró nyílt válaszlevelét. Az elôbbi arról tájékoztatott, hogy szingapúri anyavállalata nem gyárt 486-os alaplaplapot, a hamis cache-en látható, felismerhetô logóval ellátott matrica pedig nem más, mint cégének garanciamatricája; szerzônk pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamis cache nem csupán a gép értékét, hanem annak teljesítményét is alaposan lerontja. A végfelhasználóknak teljesítménycsökkenés által okozott kár -- ötéves becsült élettartammal, ötezer darab hamis alaplappal és mindössze 100 forintos órabérrel számolva -- milliárdos nagyságrendû -- nem beszélve arról az erkölcsi és anyagi kárról, amelyet a (hazai) forgalmazók szenvedtek-szenvednek el. @VEz az igazi, avagy@N @VPandora szelencéje@N Ötezer hamis alaplap sem csekélység (nem egy nyugat-európai vagy kisebb amerikai számítógépgyártó örülne, ha ekkora, 3-4 százaléknyi részesedést szerezhetne a magyar piacon), de egyesek szerint az sem kizárt, hogy tízszer ennyi van forgalomban. Mert milyen is ez a piac? Egyelôre közel sem olyan rendezett, mint Nyugat-Európáé, és közelebb esik a Távol-Kelethez, mint szeretnénk. Az olcsó hamisítványok még lejjebb szorítják az amúgy is nyomott árakat; elviselhetetlen árversenybe kényszerítik bele a tisztességes utakon járó hazai gyártókat és forgalmazókat. Hasonló következményekkel jár az illegális behozatal. A vám- és áfamentesen behozott termékek árával a hivatalos márkakereskedôk sem tudják felvenni a versenyt. Nem csupán apró távol-keleti mûhelyekbôl kikerült alkatrészekrôl van szó. A hamisítások és lopások miatt ez évtôl az Intel kénytelen volt egyes mikroprocesszorait PIN-kóddal ellátni, hogy azok útja -- a feketepiacon keresztül -- követhetô legyen a gyártól a felhasználóig. Legyen az Intel dolga kinyomoz(tat)ni, kik károsítják meg! Minket -- mióta kinyitottuk Pandora szelencéjének fedelét -- az érdekelt, mit tesznek a ránk, felhasználókra szabadult bajban a hatóságok, a potenciális veszélyben lévô vagy már rossz hírbe keveredett forgalmazók. @VAz összeállítást készítette: Kelenhegyi Péter és @VKôfalusi Viktor@N @VMûszertechnika@N Cikkeink nyomán egy vidéki nyomda arról értesítette szerkesztôségünket, hogy nemrégiben vásárolt PC-i közül több hamis cache-sel szerelt alaplapot tartalmazott. Bár a szállító a Mûszertechnika Rt. egyik vidéki kft.-je volt, a cég mintaszerûen járt el. @KBárdossy Dániel@N vezérigazgató- helyettessel az eset kapcsán beszélgettünk. ""Ezek a fajta csalások, trükkök, becsapások sokkal régebben kezdôdtek. Már a nyolcvanas évek közepén megvoltak. Elôfordult egyszer a Mûszertechnikával is, de akkoriban az összes nagyobb konkurensünk is mind-mind megjárta: a Távol-Keletrôl rendelt szállítmányban kövek érkeztek számítógép helyett. Ezektôl a -- legprimitívebb és legdurvább -- esetektôl sok-sok lépcsôn át jutottunk el odáig, ahol ma tartunk, az átszitázott RAM-okig és Intel processzorokig. Menet közben mindenkinek nagyon sok céggel volt problémája, de mivel a számítógép különleges, speciális berendezés volt, e problémák nem kaptak akkora nyilvánosságot. Mióta a PC szabványos közfogyasztási cikké válik, és nehéz megmondani, miért jobb az egyik nagy márka, mint a másik -- ahogy két sörmárka között sem könnyû különbséget tenni --, a problémák egyre inkább felszínre kerülnek. Elôfordult, hogy hibás sorozatokat vagy rozsdásodó, elfekvô készleteket küldtek Kelet-Európába, mondván: Kelet-Európa bonyolult hely, ahonnan nehezebben fogják tudni visszaküldeni. Klasszikus recept volt, hogy a megrendelt kisebb tétel jó minôségû árut tartalmazott, ugyanattól a szállítótól második körben rendelt nagyobb mennyiség már egészen másnak bizonyult, és a távolságok miatt nem lehetett elérni a szereplôket. Ahogy a számítástechnikai piac bôvült, a csalók fegyvertára egyre gazdagodott." Ami a konkrét esetet illeti, a vezérigazgató-helyettes elmondta: a felhasználótól érkezett bejelentés nyomán azonnal intézkedtek, és megállapították, hogy egyik vidéki kft.-jük -- nem a Mûszertechnika Budapesten keresztül beszerzett -- gépeibe egy hazai nagykereskedôtôl származó alaplapokat tett. E készülékeket azonnal kicserélték, az importôrt pedig fülön fogták. Kilétét, mivel rendezni tudták a számlát, Bárdossy úr nem kívánta nyilvánosságra hozni. Arra a kérdésre, hogy a Mûszertechnika nyomon követi-e, hogyan rendezôdik a kérdés az importôr és az exportôr között, elmondta: hivatalosan valószínûleg nem fognak tájékoztatást kapni, informális csatornákon azonban -- másokhoz hasonlóan -- bizonyosan tudomást szereznek majd a történtekrôl. Feketelistákat a hazai forgalmazók ugyan nem vezetnek, ám idôrôl idôre maguktól létrejönnek fekete- vagy szürkelisták. Amikor egy-egy újabb trükk jelenik meg a piacon, a beérkezô alkatrészek ellenôrzése megszigorodik, és újfajta módszerekkel egészül ki, de ezek a trükkök a meglévô, klasszikus módszerekkel, rutinellenôrzésekkel az elsô pillanatban rendszerint nem derülnek ki. E körbe tartoznak például az átszitázott processzorok, amelyek általában nem kevert, hanem színtisztán hamis szállítmányokban érkeznek, hiszen a szállító így érhet el maximális hasznot. A méregpoharat jobbára az amúgy is meglehetôsen védtelen egyedi végfelhasználók ürítik ki, akik a néhány ezer forintos árkülönbséget mérlegelve választanak terméket. ""Legújabban -- mondta -- olyan CD-ROM-olvasók jelentek meg a magyar piacon (is), amelyek egy bizonyos méretnél nagyobb állományokat nem tudnak olvasni. Ugyanúgy, ahogy a kommersz áruk -- ruhanemûk, háztartási gépek, televíziók, órák -- közt mindig is voltak és lesznek hamisítványok, mostantól fogva számítani kell arra, hogy e jelenség a számítástechnikában is felüti a fejét." A neves számítógép-gyártó felajánlásáról szólva, mely szerint szívesen bocsátanak a magyar gyártók rendelkezésére mérômûszereket, Bárdossy úr elmondta: valójában nincs szükségük ilyen jellegû segítségre. ""Ilyen tesztberendezésekkel talán azok a kis cégek védekezhetnek, amelyek szörnyû árversenyben vannak. Egy bizonyos cégméreten felül a megoldás az, hogy a cég megbízható szállítókkal dolgozik. Ha az ember -- az egészen extrém lehetôségeket is figyelembe véve -- mûszerekkel akarja ellenôrizni minden egyes szállítmány minden egyes darabját, a ráfordított idô és energia miatt az esetleges árkülönbözetet többszörösen el fogja bukni." Megkérdeztük: nem gondolkodtak-e a nagyok azon, hogy érdekeiket valamilyen szövetségbe tömörülve próbálják megvédeni, s egyben közelebb kerüljenek a vásárlókhoz. ""Mind a kisebb, mind a nagyobb számítástechnikai cégek, illetve a multik között többféle érdekegyeztetési szint létezik -- mondta a vezérigazgató-helyettes. -- Ezeken a fórumokon az egyébként egymást gyilkoló cégek együtt gondolkoznak. Például már a nyolcvanas évek közepén, a külsô veszélyre reagálva jött létre a Percomp társulás annak érdekében, hogy ki tudjanak maguknak lobbizni olyan lehetôségeket, amelyek az állami vállalatoknak megvoltak. Az azonos szinten lévô vállalatok egymás közti érdekegyeztetô fórumai ma is léteznek, mûködnek." Az utazási irodákéhoz hasonló, szigorú feltételeket állító ""kamara" létrehozása a vezérigazgató-helyettes szerint nem volna haszontalan, bár ""öt perc alatt lehet új számítástechnikai céget alapítani, s a vevôk jelentôs részét nem a cég neve, múltja, kamarai tagsága érdekli, hanem az, ha három százalékkal olcsóbban adja a terméket." Bárdossy úr szerint például az IVSZ-en belül lehetne létrehozni egy szervezetet, amely Interneten közzétenné, kinél milyen jellegû problémákra derült fény. ""Persze senki nem vállalja szívesen a konfliktust, ezért nehéz lesz megoldani, hogy ez a társulat -- legalább bizonyos mértékben -- vállaljon föl olyasmit, amiért egyesek meg fognak rá haragudni." Mint hangsúlyozta, a hazai számítástechnika kulcsproblémája jelenleg a vámcsalás. ""Aki betartja a szabályokat, az az árversenyben hátrányos helyzetbe kerül. Ugyanakkor olyan árakon bukkannak fel márkás termékek, amely árak jelzik: nem normális csatornákon kerültek be az országba." Az illegális árubeáramlás nem csupán apró cégekhez, bóvliárusokhoz kötôdik. Ha nem is tevôleges résztvevôi, de passzív szemlélôi olykor az itteni képviselettel még nem rendelkezô nemzetközi nagyvállalatok, amelyek -- nyitás elôtt -- igyekszenek minél nagyobb piaci részesedést szerezni maguknak. Eközben nem törôdnek azzal, ki, milyen eszközökkel, mit csinál. ""Egyszer egy nagyon nagy cég nem hazai vezetôjével beszélgettem errôl, aki kerek perec megmondta: jelenleg piaci részesedésért harcol, és nem érdekli, hogy ebben ki megy tönkre és ki nem, mert ha egyszer majd normalizálódik a viszony, akkor itt is normalizált terjesztési rendszert fognak kialakítani, de addig ezekkel a dolgokkal ne piszkáljuk ôket." Minôség-ellenôrzésben fel tudják-e venni a versenyt a multikkal a Hungarian Brand jelzôvel illetett márkás magyar cégek -- kérdeztük végül. ""A multik gépei -- hangzott a válasz -- sokszor gyengébb minôségûek, mint ahogy azt az emberek hiszik. A válasz tehát igen, de ez nem csak a mi dicsôségünk, hanem a másik oldal gyengesége." Mint mondotta, a problémák javát a -- mûszaki, gazdaságossági okok miatt végrehajtott -- konstrukciós változtatások okozzák; a kompatibilitási kérdés olyankor merül fel, amikor bôvíteni kell a gépet. @VAlbacomp--SZÜV@N @KMinárovits János@N a legjelentôsebb hazai PC-gyártó elnök- ügyvezetôje és egyben a SZÜV elnök-vezérigazgatója. E befolyásos cégcsoport vezetôjét többek közt arról kérdeztük, milyen meglepetések várnak még a felhasználókra. @K-- Az Albacompnál nyilvánvalóan készítettek @Kkimutatásokat arról, mennyibe kerül Magyarországon @Kelektronikai gyártást folytatni, SIMM modulokat gyártani. @KIgaz az, hogy az Albacomp drágábban tud SIMM-et elôállítani, @Kmint amennyiért ezeket Tajvanról és máshonnan behozzák?@N -- SIMM modulokat olcsóbban tudunk ugyan elôállítani, mintha Tajvanról vagy máshonnan behoznánk, de azzal nem tudok mit kezdeni, hogy zsebimporttá válik a piac. Azzal nem tudunk versenyezni, aki nem fizet vámot és áfát, de ezt a be nem fizetett áfát visszaigényli. @K-- Bizonyára hallott arról, hogy Magyarországon is @Kfeltûntek hamisított cache IC-k, RAM-ok...@N -- És más IC-k is, hiszen SIMM-ben is van hamis. Nem vagyok megütközve, mert Tajvanról kapott, megbízható információk alapján el tudtuk kerülni, hogy ezekbe ""belevásároljunk". Több mint egy éve megy Tajvanon ez az üzlet, s csak véletlen, hogy nem elôbb jutott el Magyarországra. @K-- Milyen további hardverhamisítási trükkök vannak? @KOlvasói visszajelzések alapján (is) tudjuk: kerültek @Kforgalomba olyan alaplapok, amelyeken 256 kilobájt helyett @Kcsak 128 vagy 0 K van. Használatosak más trükkök is?@N -- Egy idôben eléggé elárasztotta a piacot egy nagyon olcsó RAM, egy SIMM modul, amely úgynevezett chip-on-board technológiával készült: egy tokozatlan IC-t ráragasztanak, és arannyal kikötik, majd kap egy plecsnit, amelyet ráöntenek. Abban a pillanatban, amikor az ember meghajlítja, végük. Ebbôl szerintem tízezerszám került be a magyar piacra, az egyik nagy gyártó ugyanis kiszórta ôket, mert nem tudta használni. Ezenkívül Tajvanon ma is mûködik -- a távol-keleti lapokban reklámozza magát -- olyan cég, amelyik felvásárolja a selejt tárcsákat a japán gyártóktól, majd átméri és tokozza ezeket. Gyárt belôlük RAM-okat és cache RAM-okat is. Nos, ezek az IC-k nem tudják a specifikációt, és rövidebb az élettartamuk. Hogy hogyan kerülnek ki a gyárból, vagy a gyárak miért engedik meg, hogy kikerüljenek, nem tudom. A harmadik trükk a videojátékok elôállítóival kapcsolatos. Ezekben a -- rengeteg RAM-ot igénylô -- szerkentyûkben egy lényegesen rosszabb minôségû RAM is megteszi, mert a felhasználót nem zavarja, ha egy-két képpont kimarad. Ha azonban az ezekbôl a forrásokból származó RAM belekerül a számítógépbe... Ugyanez az eset a multimédia winchesterekkel, amikor azokat rendes merevlemezként adják el. Hamisított processzorok is vannak. Ez Tajvanon iparág: AMD DX/2-50-bôl Intel DX/2-66-ot csinálni. Ezt négy vagy öt cég tudja Tajvanon, lézeres technológiával. @K--Talán hallott a ""fapados" Pentiumról: 386-os @Kprocesszor fûtôszállal, ventilátorral, társprocesszorral...@N -- Azt is meg tudnám mondani, ki forgalmazza ezeket. Közös beszerzési források lévén elôfordul, hogy a fax véletlenül hozzánk jön be. Ha az van a faxon, hogy ""2-66 felirattal tud 2-50-et szállítani", én nagyjából sejtem, mirôl van szó. @K-- Várható ez ügyben a magyar hardvergyártók és @K-forgalmazók között valamiféle összefogás?@N -- Elôször a vámcsalókat kellene kizárni, de pillanatnyilag a szakma erkölcsileg sokkal mélyebben van annál, semhogy bárki intézményesen tudna ezzel foglalkozni. @K-- A színes tv-k körül kirobbant botrány idején a @Kgyártók kivonultak a piacról, a háztartási tüzelôolaj @Khamisítása miatt a Shell inkább lemondott a gázolaj @Kforgalmazásáról, most pedig -- úgy vélem -- hasonló helyzet @Kvan kialakulóban a mikroelektronikai részegységekkel @Kkapcsolatban. Tervez-e lépéseket emiatt az Albacomp?@N -- Nem tudjuk megtenni, hogy kivonulunk a számítástechnikából. A Shell könnyebben kibírja, ha egy ideig nem forgalmaz gázolajat, csak benzint, mint mi, ha nem lépünk tovább. Nekünk csak erôsíteni lehet, és lobbizni annak érdekében, hogy a negatív jelenségek eltûnjenek a piacról. @K-- És hogyan lehetne ezt a helyzetet áthidalni, @Kelkerülni azt, amit senki nem kíván, hogy -- mondjuk -- a @KKermi vagy bárki más minden alaplapot bevizsgáljon?@N -- ùgy gondolom, hogy az APEH-nek és a Vámhivatalnak lenne ebben tennivalója. @VAspect@N Hétfô reggelente faxok tömkelege várja @KMagyar Lászlót,@N az Aspect kereskedelmi igazgatóját. Van köztük megrendelés és árlista egyaránt. ""Ma reggel hasonlítottam össze két árlistát. Az egyik attól az amerikai cégtôl érkezett, amelyiktôl az Aspect a processzorokat vásárolja, két másik pedig lakásból forgalmazó úgynevezett processzor- nagykereskedôtôl jött. Összehasonlítva a piac és a gyárak lüktetését tükrözô amerikai árakat a magyarországi kínálattal elképesztô helyzetet találtam." Magyar László véleménye szerint a hirdetésekbôl pontosan megállapítható, mely árajánlatok mögött van inkorrekt áru. A közel 50 százalékot elérô árkülönbség -- ennyit lehet megtakarítani a beszerzési áron a szállítási díj, a vám, a vámilleték, a kezelési költség, az extravám, az áfa, az iparûzési adó, a bérköltség stb. mellôzésével -- arról is árulkodik, hogy az illegálisan behozott termékek eredete bizonytalan. ""Nem azokról beszélek, akik Salzburg fölött az ott megragadt készleteket, feljavított árukat vásárolják fel. Ezek ugyanis mindössze 10-15 százalékkal tudnak alámenni a piacnak." Megtörtént esetet idéz: ""Volt egy távol-keleti cég, amelyik két év alatt szétbombázta a piacot az áraival. Decemberben a tulajdonosok elmentek haza, vissza sem jöttek, az alkalmazottak pedig itt vártak januárig. Az ilyen esetek az itteni cégalapítási szabályoknak köszönhetôk. Németországban nem lehet egyik napról a másikra nagykereskedést nyitni, abból óriási botrány lenne." Bár bízik abban, hogy elôbb-utóbb ezek a cégek ""letérdelnek", nem fest rózsás képet a jövôrôl, hiszen az említett processzorcégek és társaik ""osztódással szaporodnak" -- megtalálják a maguk helyét a piacon. A CD-írók megjelenésével rövidesen várható a CD-hamisítás elterjedése is, bár eddig nem tudnak itthon készült illegális másolatok forgalmazásáról. Véleménye szerint vajmi keveset segít a helyzeten, ha a felfedezett ""stikliket" például Interneten közlik a cégek, mivel nem ôk vásárolnak tôlük, hanem a kis felhasználók. @VA jogász@N @KStrasser Tibor@N ügyvéd szerint a számítástechnikai termékeket speciális jogszabályok nem védik. A vásárlóerô csökkenése a vevôket az olcsóbb áruk felé hajtja. Míg azonban a fejlettebb piacú országokban reklamáció esetén a kereskedô még vitatható esetben is cserél, nálunk az sem elég, ha a vevô az áruról bebizonyítja, hogy az rossz. Visszakérheti a pénzét, ha nem elégedett a termékkel, illetve jogában áll Kermi vizsgálatot kérni. Ha nem kapja vissza a vételárat, akkor lehetôsége van bírósághoz fordulni, de mire a bíróság az ügyet tárgyalni tudja, addigra a beperelt cég akár már meg is szûnhetett. Rendeletekkel, szigorú ellenôrzéssel nem tartható kordában ez a piac. A legjobb megoldás: megbízható helyen megbízható terméket vásárolni. Aki nem ezt teszi, magára vessen! @VDigital Equipment@N @KBeck György,@N a Digital Equipment Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója azt ajánlotta: a cache- és CPU- hamisításra vonatkozó kérdéseinket @KBernhard Schaefernek,@N a PC üzletág régiónkért felelôs igazgatójának tegyük fel. Nos, a német sajtóból értesült már a miénkhez hasonló esetekrôl. Tudomása szerint az egyik leggyorsabban növekvô német PC- gyártónál is elôfordult ilyen probléma. Mint mondta, a gond azoknál a cégeknél jelentkezhet, amelyek nem végeznek körültekintô minôség-ellenôrzést összeszerelés elôtt. Maga a DEC is szembesült nehézségekkel akkor, amikor a skóciai raktáraiból ellopott processzorokat magasabb számmal ellátva hozták forgalomba. Ez az eset nemcsak ôket érintette kellemetlenül, de más cégeket is kínos helyzet elé állított. Ami a DEC gyártmányait illeti, azok gondos teszt után, hároméves garanciával kerülnek forgalomba. Mint mondta, tudomása van ugyanakkor arról, hogy például Oroszországban helyi összeszerelésû PC-khez nagy mennyiségben vásárolnak márkajelvényeket, így Intel emblémákat. Arra kérdésre, vajon a márkás gépek gyártói -- élve a kialakult helyzet adta lehetôséggel -- nem emelik-e áraikat, a közép-kelet-európai igazgató elmondta: a DEC -- mint a leggyorsabban növekvô PC-gyártó -- igen agresszív árképzéssel tör elôre a piacon; júliustól kezdi meg mûködését Kelet- Európában tevékenykedô, önálló PC-s részlege. Mind a régió igazgatója, mind @KNacsa Sándor@N termék- és szervizmarketing-menedzser úgy véli, a Digital Magyarországnak is kötelessége, hogy segítséget nyújtson a felhasználóknak. ""Olykor nem könnyû eldönteni, a helyi kereskedô felelôs-e a hamisítványért vagy ôt is becsapták. Ez utóbbi esetben szívesen segítünk például teszt- és mérôberendezésekkel -- fejtette ki Schaefer úr --, hiszen a piac és a felhasználók iránt közös a felelôsségünk." ""Ha neves cégekrôl kiderül, hogy belekeveredtek a hamisítási botrányba, le kell vonniuk a következtetéseket -- fogalmazott Nacsa Sándor. -- Míg azonban a gázolaj-hamisítás vagy a színes televíziók körül kirobbant dömpingárbotrány esetében a neves cégek döntöttek úgy, hogy kivonulnak, a számítástechnikai piac éppen a márkanevek irányába tolódik el, akkor is, ha a pillanatnyi pénzszûke a noname-eknek kedvez." Itt azonban nem csupán hazai esetekrôl van szó, hiszen a miénknél jóval ""civilizáltabb", szabályozottabb piaccal rendelkezô Németországban tavaly szeptemberben jelent meg elôször a hamis gyorsítóval foglalkozó cikk a @KCT Magazin@N hasábjain, az ez év júniusi szám vezércikkírója pedig gunyorosan innovációs nagydíjat szavazott meg a hamisítóknak... @VIBM@N @KGottlieb István@N PC termékmenedzser szerint az IBM minôségbiztosítási rendszere mellett ilyen termékek nem kerülnek, nem kerülhetnek ki a gyárból. Mivel azonban a processzorokról csak a gyári tesztelés során döntik el, hogy azok milyen frekvenciájú üzemre alkalmasak, elôfordulhat, hogy a 75 megahertzes Pentium processzor 90 megahertzcel meghajtható. Magyarországon a nem közvetlen IBM partnerek is vásárolhatnak IBM termékeket disztribútoron keresztül, így elvileg a Kék òriás gépeibe is kerülhetnének hamis alkatrészek, eddig azonban nem kaptak hírt ilyesmirôl. Ilyen esetben ellenôriznék, ez hogyan történhetett meg, és habozás nélkül megtennék a szükséges lépéseket. @VMiniszterelnöki Hivatal@N Ad absurdum a Miniszterelnöki Hivatalt is utolérheti a selejt bosszúja. @KHorváth Jánost,@N a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Tárcaközi Bizottságának titkárát kérdeztük, ""belevásároltak-e" ilyen szállítmányba. A közigazgatás -- hallottuk -- évente 20-30 milliárd forintot költ informatikára, ez idáig azonban a minisztériumok nem jelezték, hogy hamisított hardvereszközök kerültek volna az apparátusba. Megpróbálják a nem egészen tiszta eredetû termékeket úgy kivédeni, hogy nagyobb hardver- és szoftverszállítókkal kötnek keretmegállapodást, s ha netán csalódnának, azonnal felbontják a szerzôdést. (A nyílt rendszereknek megfelelô termékek listáját, amely minôsített termékeket tartalmaz, évente kétszer megjelentetik.) Ettôl azonban még bekeveredhetne silány minôségû áru is, hiszen a vásárlások nem mindegyikét szabja meg kormányzati ajánlás. Az államháztartási törvény elôírja, hogy 10 millió forintos beruházásnál, illetve ha az egyedi érték meghaladja a 2 millió forintot, tendert kell kiírni. Mivel a tárcák kezét nem kötik meg a keretszerzôdések -- új kategóriával, az intelligens vásárló fogalmával szeretnék megismertetni a közigazgatást: olyan ismereteket igyekszenek átadni, amelyek birtokában kulturált szerzôdéseket tudnak elôkészíteni, a problémákat ki tudják szûrni. Horváth úr nem tartotta kizártnak, hogy kormányzati intézkedésre kerüljön sor, amennyiben bebizonyosodik, hogy Magyarországon valakik önös érdekbôl, a vevôket megtévesztve, nem a specifikációknak megfelelô termékeket adnak el, bár úgy vélte: erre a piac -- és a Versenyhivatal -- szokott reagálni a maga eszközeivel. Kijelentette: az Informatikai Tárcaközi Bizottság a gyenge minôségû termékekkel, a hamisítványokkal kapcsolatos bejelentéseket örömmel venné, és továbbítaná a Versenyhivatalnak. A hazai gyakorlat -- amely szerint ajánlásokkal, szabványokkal igyekeznek befolyásolni a tevékenységet -- megfelel az európai gyakorlatnak. Elképzelhetô, hogy két év múlva a minisztériumoknak csak az ISO 9000 minôsítést szerzett cégek szállíthatnak számítástechnikai eszközöket. Ami az Egyesült Ållamok invesztíciós ""hidegháborúját" és az információs szupersztráda európai és magyarországi helyzetét illeti, Horváth úr úgy vélte: az újgyarmatosítástól való félelem Európa-szerte benne van a levegôben. Nem szabad azonban az elmaradottságunkat hangsúlyoznunk. A nemzeti stratégia feladata megtalálni a rést, amelybe beékelôdhetünk, amelyen keresztül megtalálhatjuk a helyünket a nemzetközi munkamegosztásban, elkerülendô a lemaradásból származó frusztrációt. A kormányzat a telekommunikáció fejlesztésével és -- a hazai ipar megrendelôjeként -- a szoftvergyártók és a kereskedôk segítségére lehet, a kutatás informatizálása pedig hozzásegítheti az országot ahhoz, hogy hazánkban regionális informatikai centrumok alakuljanak ki. Arra a kérdésre, hogy országunk mennyire van felkészülve az informatikai szupersztráda korára, sommásan így válaszolt: ""annyira, mint, mondjuk, a Boeing repülôgépek gyártására," noha a hazai informatikai kultúra és felkészültség a térség országaihoz képest a legjobb. @VKermi@N A Kermi és a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség átszervezés elôtt áll, egyelôre nem ismeretesek pontosan az új szervezet feladatkörei. A számítástechnikai termékek nincsenek rajta az úgynevezett Kermi-listán, a helyzeten a május 25-i rendeletmódosítás sem változtatott. A Kermi együttmûködik a sokkal nagyobb költségvetésel gazdálkodó Stiftung Warentesttel. Az intézetnek nagyon sokféle termék vizsgálatára felkészültnek kell lennie, ám a Kermi költségvetési támogatását is folyamatosan csökkentik. @KGeri @KIstván@N kandidátus, a Kermi mûszaki igazgatóhelyettese szerint a véges költségvetésébôl nem futja teljesen azonos színvonalú vizsgáklatokra minden termékcsoportnál. A vizsgálatok szempontrendszerei sem állandóak, ez akár a Stiftung Warentest évkönyveiben is nyomon követhetô. A számítógépek forgalomba hozatal elôtti vizsgálata -- mondotta -- még a sokkal nagyobb országokban sem cél, de a gyakori technikai módosítások miatt erre nem is törekszenek. Jelenleg évente három-négy, számítógépekre vontakozó reklamáció fut be a Kermihez. Ilyen volt például az az eset, amikor el kellett dönteni, hogy egy laptop képernyôje gyártási hibás volt, vagy pedig összetörték. Ha a vásárlónak a termék - - így a számítógép -- minôségével szemben kifogása van, akkor azt minden esetben a forgalmazónál vagy a szervizben kell bejelentenie. Ezután az eladó vagy a szerviz állást foglal, hogy a megadott minôségi kifogás mûszaki szempontból jogos, vagy sem. Ha mûszaki kérdésben vita van, a vásárló kérheti, hogy a terméket küldjék be a Kermihez vizsgálatra. Tapasztalatuk szerint azonban olykor nem a vásárló által hibásnak ítélt darabot kapják meg vizsgálatra. Ennek kivédésére szükség esetén alkalmas módon megjelölik a terméket. Találkoztak már vissza-visszatérô darabokkal. Mint a mûszaki igazgatóhelyettes mondta, magánembernek is jogában áll a Versenyhivatalhoz fordulnia, ha azt tapasztalja, hogy valamely cég megkárosítja, hamis reklámmal megtéveszti a fogyasztókat. @VFogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség@N @KSzáraz József@N mûszaki osztályvezetô szerint a felügyeletnél nincsenek meg az anyagi, személyi feltételek a számítástechnikai termékek ellenôrzéséhez. Bár már életbe lépett a termékfelelôsségi törvény, per eddig nem indult. Mint elmondta, a számítógépekre külön minôségi szabályozás nincs. A biztonságtechnikai bevizsgálást pedig ettôl teljesen külön lehet és kell is kezelni. Ha valaki mást hirdet, mint amit elad -- a készülék nem teljesíti a specifikációt --, akkor rossz minôségû terméket hoz forgalomba. Emiatt azonban a termék forgalmazása nem tiltható le, csak akkor, ha biztonsági elôírásokat nem teljesít. Míg a személyautópiacon a nagy autógyárak kereskedôi lesöpörték a hiénákat, a híradástechnikai cégek esetében még nem került sor átrendezôdésre. A tôkeerôs cégek, például a Matsushita (Panasonic) vagy a Sony képviseletei legálisan dolgoznak, befektetnek, import-, kereskedelmi és szervizhálózatot tartanak fent. E cégek a legjobb munkaszervezéssel sem tudnak hasznot kitermelni, mert az általuk forgalmazott termékek az ô áraik harmadáért kaphatók a feketepiacon. Magyarország az egyedüli ország a világon, ahol a Sony a saját termékeivel kénytelen konkurálni. A feketén behozott áruk távol-keleti változatok, az ottani biztonsági normáknak felelnek meg, magyar nyelvû ismertetôt nem adnak hozzájuk. Ha e készülékeknek valami bajuk van, akkor a gyártó márkaneve kerül hírbe. Száraz úr szerint volt olyan idôszak, amikor a híradástechnikában a feketepiac részesedése már elérte a legális piacét. Noha az ellenôr 10 ezer forintra büntetheti a hamis árukkal kereskedôt, a büntetés összege úgyszólván bele van kalkulálva az árba. Eddig egyetlen cégnél volt visszatartó erô: az Elekta színes televíziók ügyét a Felügyelet a vizsgálat után nyilvánosságra hozta, és az eladott berendezéseket visszavásároltatta. Egyes kereskedôk már beálltak a legális dealerek közé. A Felügyelet szakemberei a hirdetésekbôl pontosan tudják, ki dolgozik legálisan, ki nem, de fellépni nem tudnak ellenük. A költségvetésük ennyit enged meg, nem többet. A mûszaki osztályvezetô szerint a jelenlegi szankcionálási rend miatt szélmalomharcot vívnak. @VMEEI@N @KLazur Lajos@N, a MEEI igazgatója szerint az intézet a hardverhamisítás kérdésében nem illetékes. Ha a fogyasztót becsapták, akkor a PTK szerinti garancia és a szavatosság alapján lehet eljárni. A hamisítást a törvényt bünteti, a kérdéssel tudomása szerint a Versenyhivatal foglalkozik. Ha valaki például a MEEI jóváhagyási jelét hamisítja a terméken, akkor polgári peres eljárást kezdeményeznek ellene. A hamisítás és a rossz minôség nem uyganaz. A piaci versenyben a gyenge minôségû termék elôbb-utóbb alulmarad. Ha valaki valamit nagyon olcsón vesz meg, tudomásul kell vennie, hogy az ár és a minôség összefügg. Ha viszont egy berendezés három bekapcsolás után tönkremegy, akkor már nem a minôsége gyenge, hanem egyszerûen rossz, vissza kell adni és többet nem kell olyat vásárolni. Ugyanakkor, ha a termék nem felel meg például a biztonsági elôírásoknak vagy az elektromágneses kompatibilitás követelményeinek, akkor ezek a készülékek nem forgalmazhatóak Magyarországon. Míg a minôség piaci kategória, a biztonság és az EMC a jogilag szabályozott területek közé tartozik: adottak a vizsgálati és követelményszabványok. Nyugaton akármit, akárhol nem vesznek meg. Elképzelhetetlen, hogy egy német háziasszony piacon vásároljon villamosági terméket. A megbízható cégek megbízható beszállítókkal, megbízható alkatrészekkel, megbízható konstrukciókkal dolgoznak. Ezek mindig drágábbak lesznek, mint azok a silány minôségû termékek, amelyek nem felelnek meg semmilyen elôírásnak. Magyarországon több évtizedes hagyománya van annak, hogy neves cégeknek más piacra szánt, a magyar szabványoknak meg nem felelô termékeit akarják a nagyobb haszon reményében behozni. Az import jelenleg is MEEI minôsítéshez van kötve, de sokan megszegik a jogszabályi elôírásokat. A MEEI kilenc éve lett teljes jogú tagja az elektronikai alkatrészek nemzetközi tanúsítási rendszerének, az IECQ rendszernek. Most van arról szó, hogy Magyarország kilép az IECQ-ból, mert az ipar részérôl nincs érdeklôdés a rendszer iránt. Alig van ma már magyar elektronikaialkatrész-gyártó, a rendszerben való részvétel pedig nagyon sokba kerül. A hasonló európai CECC rendszerbe annak idején már nem is kezdeményezték a belépést. A MEEI más nemzetközi tanúsítási rendszerekben is részt vesz. Az Európai Unió országai a Cenelec tanúsítási rendszerben eddig egyedül Magyarországot, a MEEI-t fogadták el teljes jogú tagként. Az MSZ1: 93 szabvány szerint jövô év január 1-jétôl 220 volt névleges tápfeszültségû számítógépeket MEEI engedély nélkül forgalmazni nem lesz szabad. Az elfeketedô gazdaságban a tisztességes gyártók, akik minden jogszabályt betartottak, kénytelenek elmenni a feketegazdaság irányába, mert fent akarnak maradni. A MEEI-nél minden jelentôsebb számítógépgyártó bevizsgáltatta termékeit. Azon számítógépgyártók, amelyek termékeiket a 8/1984 IpM számú rendelet értelmében a MEEI-nél minôsítették, a következôk: Advanced Logic Research Albacomp Amstrad Apple Atari Bull Compaq Enterprise Fan Electronics Flytech Technology Hewlett-Packard Hyundai IBM Masushita Microsystem Mûszertechnika Olivetti Packard Bell Electronics Psion Plc Samsung @VA szerkesztôség@N Nem Prométheus, nem is Hermész volt az elsô csibész. A hamisítás egyidôs a kézmûiparral és a mûvészetekkel, csempészettel pedig azóta foglalkoznak élelmes emberek, amióta vámok, adók vettetnek ki az árukra. A hazai gazdaság kül- és belföldi megítélését, a tôke mozgását alapvetôen befolyásolja, megvédik-e érdekeit a hatóságok. Összeállításunk következô része a gazdaságpolitikára koncentrál. A feketegazdaságot ezennel sorsára hagyjuk -- boldoguljon, ha hagyják, ha van illetékes, aki ezzel foglalkozzon. Tudjuk: amit eddig diagnosztizáltunk, csupán a tünet, olyan, mintha annyit látnánk a fertôzésbôl, hogy az AIDS-es köhög. Az immunrendszert élesztgettük és a hibás mûködésért felelôs kórokozót kerestük beszélgetôpartnereink segítségével. Nem fogunk lobbizni, ""csak" biztosítjuk a fórumot ehhez, hiszen lapunk a szakmához kötôdik, amíg vannak cégek, amelyek -- ahogy egy interjúalanyunk mondta -- ""a terhektôl még ki tudják emelni a fejüket a vízbôl". @VHallgatni arany?@N Amikor Prométheusz másodszor lopta vissza a tüzet a Földre, Zeusz Pandora megteremtésével büntette meg az embereket. A kíváncsi nô felnyitotta a fôistentôl kapott gyönyörû szelencét, amelybôl mérhetetlen szenvedés és nyomorúság özönlött elô. Összeállításunk készítése közben számos kétség merült fel bennünk, nem okozunk-e több kárt, mint hasznot a hallottak- látottak publikálásával. Szó esett arról, megemelkednek-e az árak a hazai piacon, le kell-e végül húzniuk a redônyt egyes cégeknek. Kérdéseink kérdéseket szültek, mígnem elérkeztünk arra a pontra, amikor némelyik interjúalanyunk jóindulatúan figyelmeztetett: e ponton nem jó túllépni. Olvasóink, a vásárlók érdekében írtuk le, mit leltünk Pandora szelencéjében. @VA kis felhasználó@N @KG. Å.@N a SOTE 1. sz. Belklinikájának osztályvezetôje a munkahelyén és a magánéletben egyaránt használ számítógépet. Belgyógyászként többek között a @KScientific American Medicine@N szakfordítója, lektora. A munkahelyi állapotok a klinikán a mai egészségügy általános helyzetét tükrözik, az otthoni munkát jobb körülmények között végzi, de csak óvatosan, hónapok alatt tud eljutni odáig, hogy a gépét fejlessze. Hardverest megfizetni nem tud. A nagyon kis árkülönbségekre is érzékeny a családi költségvetése, ezért inkább tudatosan mond le az érvényesíthetô garanciáról, köt kompromisszumot, még ha rosszat is, és bízni kénytelen abban, hogy nem jár pórul. Tudja, hogy a munkája nem hatékony, de egy hatékony hardver- és szoftverkörnyezetbe invesztálni nem tud sem ô, sem pedig a klinika, ahol dolgozik. Egy alaplapja és két merevlemeze bánja... @VEz az igazi@N Az Intel gyártmányú 133 megahertzes Pentium mikroprocesszor az igazi... Egy ilyen processzor, csak felülcímkézett társaival ellentétben, a valóságban is az alábbi paramétereket teljesíti, mégpedig hosszú távon: - 3,3 millió beintegrált tranzisztor ; - 3,3 voltos, 0,35 mikronos BiCMOS technológia; - 219 MIPS (négyszer gyorsabb a 486DX2/66-nál); - iCOMP index: 1110/133 megahertz; - takarékos üzemmód; - SL technológia; - SPGA (Staggered Pin Grid Array) tokozás; - multiprocesszor-támogatás, on chip multiprocesszoros megszakításvezérlô (maximum 16 processzor); - 2x8 kilobájt cache; - MESI cache konzisztencia protokoll; - Branch Target Buffer. @VTesztprogram@N Nem ördöngösség eldönteni, valódi, avagy hamis cache memória van-e gépünkben. Az erre szolgáló tesztprogram, a Celem Cache Test (mint azt lapunk 1995/21. számában már olvashatták) megtalálható a CT BBS telefonszámán (270-2963) a LO3 területen, CCT386.ARJ néven vagy átvehetô a szerkesztôségben.